Digitális ábrázolás / BMEEPAGA205

2D függvény

A gya­kor­lat során ki­szá­mít­juk és áb­rá­zol­juk egy para­bo­la­ív­ből és egy nye­reg­te­tő­ből össze­tett fe­dé­sű épü­let vég­hom­lok­za­tá­nak kon­túr­vo­na­lát, to­váb­bá meg­ha­tá­roz­zuk a vég­fal és a te­tő csat­la­ko­zá­si vo­na­lá­nak ív­hosszát, és a vég­fal te­rü­le­tét. (E­zen ada­tok­ra pl. az épü­let ki­tű­zé­sé­hez, ill. a költ­ség­ve­tés­ben a sze­gély-bá­do­go­zás és a va­ko­lat mennyi­sé­gé­nek ki­írá­sá­hoz lehet szükség.)

Egy statikus megoldás ↷, és egy dinamikus változat ↷.


  Matematikai modell  

A tető és a végfal csatlakozási görbéjét (és ezzel összhangban magát a végfalat is) kis szakaszokra osztjuk, az egyes szaka­szokon a görbét húrjával helyet­te­sítjük, és mind a görbe fel­rajzo­lását, mind pedig a terület és ívhossz ki­számí­tá­sát ezen köze­lítés alapján végezzük el.

Az f fél fesztávolságot kiindulásul adott n számú egyenlő részre osztjuk (n=10). A görbe felrajzolása úgy történik, hogy x irányban végighaladunk -f-től +f-ig a teljes fesztávolság mentén, és az f/n egységeknél kiszámítjuk az yp parabola, és yny nyeregtető magassági koordinátákat. A keresett felső kontúrgörbe magassági koordinátáját úgy kapjuk, hogy az azonos x értékhez tartozó yp és yny magassági koordináták közül mindig a nagyobbat vesszük.

.

Az ábrán kiemeltünk egy xi és xi+1 osztáspontok közti elemi szakaszt, amelynek magassági kordinátái yi és yi+1.

Két szomszédos osztáspont között a görbét húrjával közelítve e húr ∆ív hossza egy olyan derékszögű háromszög átfogójaként adódik, amelynek vízszintes befogója a két x koordináta, függőleges befogója pedig a két y koordináta különbsége:

.

Két szomszédos osztáspont között a görbét húrjával közelítve e húr alatti területet trapéznak tekinthető, s így a szakaszhoz tartozó elemi ∆ter területrész:

.

Ezen elemi ívhosszakat ill. terü­le­te­ket minden szakaszra vonat­kozóan kiszá­mítva és vala­mennyi szakszra nézve össze­gezve a tel­jes ívhossz ill. a teljes terület műszaki szem­pontból kielégítő pon­tos­ságú közelí­tését kapjuk.


  Számítógépes modell  

A számí­tásokat a mellé­kelt ábra szerinti táb­lá­zat­ban való­sít­hat­juk meg.

    • yp    =h2p*(1-x^2/f^2)+h1p
    • yny  =h2ny*(1-ABS(x/f))+h1ny
    • yk    =HA(yp>yny; yp; yny)

    A hatvá­nyozás jele a ^, amely álta­lában csak akkor jele­nik meg, amikor a hat­vány­kitevőt is be­ír­juk.

    Hason­lítsuk össze azzal, amikor nem defi­ni­álunk para­méter­neve­ket:

    • yp    =$H$3*(1-$C9^2/$C$3^2)+$F$3
    • yny  =$H$5*(1-ABS($C9/$C$3)+$F$5
    • yk    =MAX($D9:$E9)

    Érdemes végig­gon­dol­ni, hol hagy­hatók el a fön­ti (ér­telem­szerűen csak a 9 sorban érvényes!) kép­le­tek­ből a $ szim­bó­lumok.

    • ívhossz =GYÖK((C10-C9)^2+(F10-F9)^2)
    • terület  =(F10+F9)/2*(C10-C9)

  Diagram (chart) készítése  

Annak érde­kében, hogy ne csak a vég­hom­lok­zat felső határ­gör­béje jelen­jen meg az áb­rán, hanem a tel­jes zárt kon­túr­vonal, egé­szít­sük ki az x és az yk érté­kek oszlo­pait há­rom pont­tal: a jobb ol­da­li függő­leges határ­vonal, az alap­vonal, és a bal oldali függő­leges oldal­vonal meg­raj­zo­lá­sá­hoz szük­séges ko­or­di­ná­ta-pá­rok­kal ( f,0 -f,0 -f,F9 ).

Az egyszer létre­ho­zott diag­ram továbbra is „élő” kap­cso­lat­ban marad az ere­deti ada­tok­kal, így az azok vál­to­zását azonnal meg­jele­níti. Ennek szem­lél­te­té­sére változ­tas­sunk a be­menő ada­tokon: pl. h1ny érté­két vegyük 8-ra, h2ny-ét pedig -6-ra.

Az ábra egyes ele­meire, pl. egy diag­ram­vo­nalra duplán kat­tint­va (vagy jobb egér­gomb­bal kat­tint­va, és a meg­je­le­nő gyors­menü meg­fe­lelő pont­ját vá­laszt­va), azt külön is for­máz­hat­juk.