Előzetes megjegyzések

A leírásokban az ilyen háttérszínnel kiemelt szakaszokban találhatók az elméleti jellegű magyarázatok.

A szövegben nagyobb­részt a parancsok neve (begépelhető formája), és ikonja kerül ismertetésre, ugyanis ez doku­mentálható a legjobban (legrövidebben, és -egyértelműbben), egyben ez a legidőt­állóbb. A menük ugyanis néha verzióról verzióra is ala­posan át­ala­kulnak – a parancsok viszont (a kompa­tibi­litás fenntartása érdekében) ritká(bba)n változnak.
A parancsok neve a leírásban általában Így jelenik meg. A menüparancsokat a Menü • Almenü formátum jelöli, amikor pedig kifejezetten a parancs begépelt alakjáról van szó, azt ILYen módon jelöltem (a nagybetűvel írt rész az alias).

•  Az alias AutoCAD a parancs-kiadás gyorsítására szolgáló "álnév" – segítségével nem kell annyit gépelni; elég pl. Z a Zoom helyett (…már csak tudni kell az álneveket). Ezen álnevek egy (ACAD.PGP nevű) szöveges fájlban vannak leírva, így (saját gépünkön) egy egyszerű szöveg­szerkesztő segítségével módo­síthatók, "testre szabhatók".

•  A menü- (és ikon-)parancsok "progra­mozhatók", s így elérhető, hogy a szerkesztés egyszerűsítése érdekében auto­matikusan kivá­lasz­tásra kerüljön a parancs egy bizonyos opciója (pl. kör rajzolása 3 ponttal).

•  Néhány parancs esetében létezik külön parancssori és pár­beszéd­paneles változat is – ekkor többnyire a parancssori változat kap egy "–" jelet a neve elé megkülönböztetésül (pl. Blokk helyett -Blokk).

Parancsok használata

Egy kiadott parancs sokszor további adatokat kér be a működéséhez: az alsó parancssorba kiírja, milyen típusú adatokat vár, és/vagy opciókat kínál föl, melyek közül választva befolyásolható a parancs futása. Ha nem választunk az opciók közül, akkor az <alapértelmezés> lesz érvényes. A 2006-os verziótól már választhatjuk azt, hogy ezen információk a parancssor helyett inkább a kurzor mellett jelenjenek meg. Az opciók itt csak akkor jelennek meg, ha továbblépés előtt kötelező válasz­tanunk, vagy ha a megnyomjuk a [lefelé] billentyűt.

•  Ha rossz parancsot adtunk ki, megszakítása a [Esc] billentyűvel történhet.

•  Ha később kapunk észbe, a (soklépcsős!) Vissza (Undo) paranccsal visszavonhatjuk a kiadott parancsokat.

•  Az utolsó parancs újból kiadható az [Enter] (vagy az ezzel egyenértékű [Szóköz]) billentyűvel. Persze nem mindig (csak ha nem fut semmilyen parancs) és nem mindent (némely menüpont vagy gomb egy parancs speciális opcióját indítja – ilyenkor az „újraindítás” csak magára az alapparancsra vonatkozik).

Rajzolás, módosítás

Az AutoCAD-ben a rajzolás és módosítás (általában) parancsok kiadásával történik (a kivételekkel később foglalkozunk).

Az AutoCAD terminológiájában rajzolás adott típusú rajzelemek elhelyezését jelenti (tehát rajzolásnak minősül pl. három egyenest érintő kör szerkesztése). Minden rajzelem jellemző pontjait, adatait „bekéri” a program (pl. a Vonal (Line) végpontjait, vagy a Kör (Circle) középpontját és sugarát). Néha több adatmegadási forma között választhatunk; pl. a kör esetén középpont és átmérő/sugár, 2 tengelyvégpont, 3 pont… E parancsok jellemzően a Rajz (Draw) menüben, illetve a hasonló nevű eszközsoron (toolbar) kaptak helyet.

Az AutoCAD terminológiájában a módosítás a rajzban korábban elhelyezett rajzelemeket manipulálását (törlés, mozgatás, másolás módosítás…) jelenti, függetlenül attól, hogy ez új elem létrejöttét eredményezi-e (módosításnak minősül pl. a másolás, még akkor is, ha az eredeti rajzelem semmiféle változást nem szenved). E parancsok helye jellemzően a Módosítás (Modify) menü, ill. a hasonnevű eszközsor.

Kiválasztás

Minthogy a módosítási parancsok már létező rajzelemek manipulálására szolgálnak, majd' mindegyiküknél szükséges a rajzelemek kiválasztása. Ezt – lévén az egyik leggyakoribb művelet – igyekeztek meg is gyorsítani: kiválaszthatjuk az elemeket egyesével (rákattintással), vagy csoportosan (Metsző (Crossing), ill. Ablak (Window) típusú kijelöléssel), vagy akár az összeset egyszerre (MInd (All)), vagy ha már előzőleg ki lett(ek) választva egy másik parancs számára, ugyanaz(oka)t az eleme(ke)t újra kiválaszthatjuk a Előző (Previous) opcióval.

Tárgyraszter (OSnap) rajzolás-segítő

A tárgyraszterek (OSnap = Object Snap) megadására persze nem a gépelés a leggyorsabb módszer: elérhetők a kurzor menüből is, amely az egér 3. (középső) gombjával, vagy a [Shift] + 2. (jobb) gombbal), a kurzor aktuális pozíciójában jeleníthető meg!

Még ennyit sem kell azonban dolgoznunk: a futó tárgyraszter (running object snap) beállítás lehetővé teszi ugyanis, hogy tetszőleges számú tárgyraszter folyamatosan aktív legyen. Ezt a segítséget az [F3] billentyűvel, vagy vagy az alsó státuszsor TRASZTER (OSNAP) gombjára való kattintással kapcsolhatjuk ki-be.

•  Természetesen annak nincs értelme, hogy minden tárgyraszter (OSnap mód) folyamatosan aktív legyen: megadható, hogy épp melyeket akarjuk bekapcsolni. Erre legegyszerűbb módszer talán, ha az előbb említett gombra a 2. (jobb) egérgombbal kattintunk, majd a megjelenő menüből a Beállítások (Settings) opciót választjuk, és a megjelenő panelen bejelöljük a használni kívánt opciókat. Mindenképp célszerű bekapcsolni például a VÉGpont (ENDpoint), és METszéspont (INTersection) opciókat, mert a következőkben sokszor lesz rájuk szükségünk.

Ha pl. (csak) a KÖZéppont (CENter) mód van beállítva, és a VOnal (Line) rajzolása során a körhöz közelítünk a kurzorral, a kör középpontjában egy kis kör tűnik föl, jelezve, hogy ha most kattintunk, a kör középpontja lesz kiválasztva.

Ha mind a KÖZéppont (CENter), mind a QUAdráns (QUAdrant) opció aktív, a program a közelebbi tárgyraszter pontot találja meg, s ilyenkor elég reménytelennek tűnhet a középpont megfogása, mégis van (nem is egy) megoldás.

•  Első megoldás, hogy az épp futó beállítást egy pont kiválasztásának idejére a fönt leírt módon "fölülbíráljuk"!

•  Második, hogy a körvonalra visszük az kurzurt, majd (körülbelül) a középponthoz, ahol ekkor jutalmul föltűnik a köröcske.

•  Harmadik, hogy a körvonalon maradva megnyomjuk a [TAB] billentyűt, mire a program sorra megmutatja nekünk az aktuális beállítások mellett elérhető tárgyraszter (OSnap) pontokat. (Dinamikus adabevitel mellett nem használható!)

Orto (Ortho) rajzolás-segítő

Az Orto (Ortho) mód ki-be kapcsolható az [F8] billentyűvel, vagy az alsó státuszsoron az ORTO (ORTHO) gombra kattintva. (Aktuális állapota a gomb állapotából látható.) Fontos tudni, hogy a tárgyraszter (OSnap) beállítások "fölülbírálják" ezt a korlátozást: ha a végpont-fogás aktív, és egy vonalra kattintunk, akkor mindenképp a vonal végpontja kerül kiválasztásra, tekintet nélkül arra, hogy az orto mód aktív vagy sem!

Transzparens parancsok

A legördülő menüből kiadott parancs legtöbbször megszakítja az előző parancsot, egyes transzparens parancsok viszont egy másik parancs futása közben, annak megszakítása nélkül is működnek (ilyen az Orto (Ortho), és Traszter (OSnap) parancs is). Hogy azért ne legyen ennyire egyszerű, transzparens módban a parancsokat a ' jellel kell kezdeni (pl. 'Zoom) – ezért azután egyszerűbb megjegyezni a hozzájuk rendelt funkcióbillentyűt (vagy az ikonparacsot használni).

Elemek csoportos kiválasztása

A rajzelemek kiválasztása nem csak egyesével történhet. A rajz üres részére kattintva, majd az egér elmozdítása után mégegyszer kattintva egy téglalapot jelölhetünk ki.

•  Ha a két kattintás között az egeret bal felé mozdítjuk, Metsz (Crossing) típusú kijelölést végzünk - ekkor minden, az ablakon belül lévő, vagy azt metsző rajzelem ki lesz választva.

•  Ha viszont a két kattintás között az egeret jobb felé húzzuk, Ablak (Window) kijelölést végzünk - ekkor csakis a teljes egé­szükben az ablak belsejébe eső rajzelemek lesznek kiválasztva.

•  E kijelölés-típusok használatát közvetlenül is kezdeményezhetjük, a M(C), ill. A(W) opció begépelésével. Választhatunk tég­lalap helyett poligon alakú kijelölő-területet (MP(CP), ill. AP(WP)), vagy metsző vonalat (Felfűz (Fence) is.

•  Ha egy új módosító parancshoz újból a legutóbb kiválasztott elemeket akarjuk kijelölni, újra-kiválasztásukra használhatjuk az Előző (Previous) opciót: kiválasztáskor egyszerűen írjunk egy E-t (P-t).

Az utolsó kiválasztási művelet hatására kijelölt elemek kijelölésének visszavonására a Vissza (Undo) opció szolgál. Ha csak bizonyos elemek kijelölését kívánjuk törölni, a Kivon (Remove) opcióval megfordítható a kijelölés iránya. Az új elemek kije­lölé­séhez való visszatérésre az Hozzáad (Add) opciót használhatjuk. Az összes rajzelem az ALL opcióval jelölhető ki.

»  Ha azt szeretnénk, hogy az elemek kiválasztásakor mindig tudjuk, a program melyiket fogja megtalálni, állítsuk a SORTENTS változót 127-re (a 2006-os verzióban ez az alapérték). E beállítással biztosítható, hogy (mind megjelenítéskor, mind kivá­lasz­táskor) a program a megrajzolási sorrend szerint sorolja az elemeket: azaz több, egymást fedő vonal közül mindig az utol­sóként rajzolt látszik a monitoron, és rákattintással az is kerül kijelölésre.

Párhuzamosok szerkesztése

Az Párh (Offset) paranccsal egy meglévő rajzelem olyan (párhuzamos) másolatait állíthatjuk elő, melyek minden pontja egyenlő távolságra van az eredeti elemtől. Választhatunk, hogy ezt a merőleges távolságot adjuk-e meg (akár mérettel, akár két pont távolságával), vagy a Kijelölt (Through) opcióval egy pontot, amin a másolatnak át kell mennie. A parancs a megadott beállítással megszakításig fut; megjegyzi, és következő indításkor alapértelmezésként fölkínálja az utoljára használt értéket/beállítást.

Nézet nagyítása/kicsinyítése, és eltolása

Ha a rajz egy részletét akarjuk kinagyítani, alkalmazhatjuk a Zoom parancs Ablak (Window) opcióját (Z A(W)). Mivel ez a parancs alapértelmezésű funkciója, elég a Zoom parancsot kiadni, máris mutathatjuk a kinagyítani kívánt téglalap alaú terület két átellenes sarokpontját.

Az előző nézethez a Zoom parancs Előző (Previous) opciójával térhetünk vissza.

Ha kedvezőbb nézetet keresünk, célszerű lehet a Zoom parancsot valósidejű (real time) módban használni (Zoom[Enter][Enter], vagy a megfelelő gomb a Standard eszközsoron): ekkor a kurzor nagyító alakú lesz, és az egeret (lenyomott gombbal) fölfelé húzva nagyíthatjuk, lefelé húzva kicsinyíthetjük a képet. Ha nem a kívánt rész van a kép közepén, kattintsunk a jobb gombbal, és az előugró menüből válasszuk a Tol (Pan) parancsot – ekkor az egér húzásával a rajz képét tetszőleges irányban mozgathatjuk.

»  A nézet módosítására használató a görgős egerek görgője is: fölfelé görgetve nagyíthatjuk, lefelé görgetve kicsinyíthetjük, lenyomva tartott görgővel pedig eltolhatjuk a képet.

Mivel a módosítási utasítások segítségével a rajzban már létező objektumokat módosíthatjuk, ha a (pl. másolási, tükrözési) parancs következtében új rajzelem jön létre, az új elem "örökli" az eredeti rajzelem jellemzőit (pl. színét…).

•  E parancsok egy vagy több elem kiválasztását feltételezik, amely(ek)re azután a parancs vonatkozni fog.

•  Gyakran kell távolságot, vagy vektort megadnunk: ez megtehető két pont megadásával (vagy -mutatásával) is.

•  A parancsok futása közben használható a V (U) opció: ez az utolsó részműveletet vonja vissza (nem azonos a Vissza (Undo) paranccsal, mely teljes parancs(ok) hatálytalanítására szolgál!).

Fontosabb "módosító" parancsok működési alapsémái

•  Radír (Erase): Parancs + Elemek
Rajzelemek törlése.

•  Másol (Copy): Parancs + Elemek + Bázispont + Végpont(ok)
Rajzelem(ek) másolása adott hely(ek)re, ill. eltolással. (A parancs megszakításig fut.)

---

•  Mozgat (Move): Parancs + Elemek + Bázispont + Végpont
Rajzelem(ek) mozgatása adott adott helyre, ill. adott eltolással.

•  Forgat (ROtate): Parancs + Elemek + Bázispont (➔ forgatási középpont) + Szög (pl.: -30)
Rajzelem(ek) elforgatása adott pont körül.

·  A Bázispont megadása után választható Másol (Copy) opcióval mód van elforgatott másolat létrehozására.

·  Az R opcióval Szög megadható egy referenciaszög, és egy új szög különbségeként. A referenciaszög megadható két ponttal, az új szög pedig egy új ponttal (a Bázispont-hoz képest), vagy – a P opcióval – két új ponttal.

---

•  Metsz (Trim): Parancs + Vágóéllista + Törlendő szakaszok
Rajzelemek metszése a vágóélként kiválasztott elemekkel való metszéspontjaik, ill. végpontjaik között.

•  Elér (Extend): Parancs + Céllista + Elemek
Rajzelemeknek meghosszabbítása kiválasztott célelem(ek)ig.

»  Ha (a vágóélek megadása után) a [Shift]-et lenyomva kattintunk egy elemre, metszéskor is hosszabbíthatunk (és fordítva).

---

•  Lekerekít (Fillet): Parancs + Két elem
Két vonal, ív, kör, vagy ellipszis ill. egy vonallánc két szegmense közé adott (akár 0) sugarú lekerekítő ív szerkesztése. (Vonallánc esetén csak szomszédos, vagy egy szegmenssel elválasztott szakaszok.)

·  Speciális használati módja a két párhuzamos vonal közti lekerekítés (átmérő = távolság), illetve a 0 sugarú lekerekítés (azaz összekötés), amihez a második elemre a [Shift]-et lenyomva kell kattintsunk.

·  A Sugár (Radius) opcióval adható/mutatható meg a lekerekítés sugara (Parancs + R + Sugár).

·  A Metsz/NemMetsz opciókkal szabályozható, hogy az eredeti vonal(ak), ív(ek), vagy vonallánc-szakasz(ok) metszéssel és/vagy hosszabbítással csatlakozzanak-e a lekerekítő ívhez (a kör és az ellipszis soha nem törik meg).

•  Letör (Chamfer): Parancs + Két elem
Két metsző vonal közé egy letörő vonal szerkesztése.

·  Táv.. (Dist): letörési távolságok megadása/mutatása (Parancs + D + Értékek).

---

 •  Stretch (Nyújt): Parancs + Elemlista + Vektor
Rajzelem(ek) metszéssel kijelölt (M(C), ill. MP(CP)) csomópontjainak elmozdítása a többi csomóponthoz képest, és a metszett élek nyújtása. (A teljes egészükben a kijelölésbe eső (ill. nem nyújtható) kiválasztott elemek elmozdulnak.)