.MCAD 309000000 \  docDocument MmcObject[˙˙˙˙HH d2_graph_format graphData% axisFormat)L)Ltrace2D&&&&&&&&& & & & & &&& dim_formatTmasslengthtimecharge temperature luminosity substanceNumericalFormatQdii shpRectV8ńŸmcDocumentObjectState\ mcPageModelK&“I>&“I>ň‹Ľ>ĺË>mcHeaderFooterI@I |P  CHeaderFooterJ@Ü{\rtf1\ansi\deff0\deftab720{\fonttbl{\f0\fswiss MS Sans Serif;}{\f1\froman\fcharset2 Symbol;}{\f2\fnil\fprq15 Arial;}{\f3\fswiss\fprq15 Arial;}} {\colortbl\red0\green0\blue0;} \deflang1033\pard\plain\f3\fs18 \par } @ß{\rtf1\ansi\deff0\deftab720{\fonttbl{\f0\fswiss MS Sans Serif;}{\f1\froman\fcharset2 Symbol;}{\f2\fnil\fprq15 Arial;}{\f3\fswiss\fprq15 Arial;}} {\colortbl\red0\green0\blue0;} \deflang1033\pard\qc\plain\f3\fs18 \par } @ß{\rtf1\ansi\deff0\deftab720{\fonttbl{\f0\fswiss MS Sans Serif;}{\f1\froman\fcharset2 Symbol;}{\f2\fnil\fprq15 Arial;}{\f3\fswiss\fprq15 Arial;}} {\colortbl\red0\green0\blue0;} \deflang1033\pard\qr\plain\f3\fs18 \par } @J@ď{\rtf1\ansi\deff0\deftab720{\fonttbl{\f0\fswiss MS Sans Serif;}{\f1\froman\fcharset2 Symbol;}{\f2\fnil\fprq15 Arial;}{\f3\fswiss Arial;}{\f4\fswiss\fprq15 Arial;}} {\colortbl\red0\green0\blue0;} \deflang1033\pard\plain\f4\fs18 \par } @ň{\rtf1\ansi\deff0\deftab720{\fonttbl{\f0\fswiss MS Sans Serif;}{\f1\froman\fcharset2 Symbol;}{\f2\fnil\fprq15 Arial;}{\f3\fswiss Arial;}{\f4\fswiss\fprq15 Arial;}} {\colortbl\red0\green0\blue0;} \deflang1033\pard\qc\plain\f3\fs20 \par } @ň{\rtf1\ansi\deff0\deftab720{\fonttbl{\f0\fswiss MS Sans Serif;}{\f1\froman\fcharset2 Symbol;}{\f2\fnil\fprq15 Arial;}{\f3\fswiss Arial;}{\f4\fswiss\fprq15 Arial;}} {\colortbl\red0\green0\blue0;} \deflang1033\pard\qr\plain\f4\fs18 \par } @J@JüŠńŇMbP?üŠńŇMbP? TextState? TextStyle>@ ArialSerial_ParPropDefaultW˙˙˙˙˙˙˙˙Normal>@Arial@W˙˙˙˙˙˙˙˙ Heading 1>@ Arial@W˙˙˙˙˙˙˙˙ Heading 2 >@ Arial@W? Heading 3 >@ Arial@W˙˙˙˙ Paragraph >@ Arial@W˙˙˙˙List >@ Arial@W˙˙˙˙˙˙˙˙Indent >@Times New Roman@W ˙˙˙˙˙˙˙˙Title>@Times New Roman@W ˙˙˙˙˙˙˙˙Subtitle ˙˙˙˙˙˙˙˙€font_style_listO font_stylePó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙ VariablesTimes New Roman@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙ ConstantsTimes New Roman@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙TextArial@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙Greek VariablesSymbol@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙User 1Arial@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙User 2 Courier New@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙User 3System@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙User 4Script@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙User 5Roman@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙˙User 6Modern@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙User 7Times New Roman@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙SymbolsSymbol@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙Current Selection FontArial@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙Undefined Font@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙HeaderArial@Pó˙˙˙ó˙˙˙ ˙˙˙˙FooterArial@Pó˙˙˙ö˙˙˙ ˙˙˙˙Rotated Math FontTimes New Romanj TextRegion* docRegionGshpBoxUB$ 0ě:: CharacterMap-RangeMap;Ismerkedés a MathCAD programmal ChrPropMap7 ParPropMap9 RangeElem< ParPropData: RangeData=@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙EmbedMap1<LinkMap/<LinkData0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ *@U9ŽKH2솆-5Feladat: Gépelje be, és ábrázolja az alábbi függvényt7595<5:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙1</5<50˙˙˙˙@ Heading 2Arial˙˙˙ eqRegionB@U ]mŽ<xjtree@ p@@ Á€@@Î@@@df @@Žp€!@@¤ x"@@ű€#@@‰Ç@"$@@ü@#%@@d$x&@@´$2'@@´#1(@@ˆÇ€")@@ü@(*@@d)x+@@´)2,@@´(2-*@U›MŤ¨:ěEE- Megoldás: 7 .</ ChrPropData8-0<18-n Arial.2<38-0209 4< 5:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ 16</ 7< 80˙˙˙˙@ Heading 3Arial˙˙˙ 9*@U łűĂ Ŕ†ÔŰŰ-(Kezdje el begépelni a fenti kifejezést. 7(9(:<(;:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙1<</(=<(>0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ ?*@UHÓďsHŕ‡§§ § -C‰A begépelésnél a következőket érdemes szem előtt tartani: A gépelés ott jelenik meg, ahol a kis piros szálkereszt látható, ami egérkattintással áthelyezhető. Az értékadó egyenlőség (:=) egy darab kettőspont leütésével megjelenik, egyenlőt nem kell ütni. Hatványozás: ^, vagy a Calculator (Számológép) eszkötárról választható: View> Toolbars> Calculator (további eszköztárak a View> Toolbars> Math eszköztárról nyithatók meg). Ahhoz, hogy a számlálóban a + 1 ne a kitevőbe kerüljön, a + jel leütése előtt üssön egy szóközt. Ezzel a kék színű kurzor az egész x2-et fogja be, és ezután a + jel ehhez képest jelenik meg. Hasonlóan az osztás leütése előtt is kell egy szóköz, különben csak az 1-et osztja. Általában a szóköz egy képletben eggyel nagyobb egységet fog be, az Insert gomb pedig megfordítja a kijelölő kurzort: a következő leütött betű, szám vagy művelet nem a befogott rész mögé, hanem elé kerül.7/.‰@@<ž@A8?@B<`@C8?@@@D<0@E8?@B@F<@G8?@ Arial@D@H Graph> X-Y Plot menüpontot, majd a megjelenő keret mellett alul középen és bal oldalon középen lévő két bütyköt töltse ki: alulra kerül az x koordinátákat, balra az y koordinátákat adó kifejezés. Most egyszerűen beírhatja alulra, hogy x, balra pedig f(x). Mivel x-nek nem adtunk értéket, az ábrázolandó intervallum (-10,10) lesz, a lépésközt pedig automatikusan veszi fel.74Ą@X<@Y8@W@Z<@[8@WkArial@X@\<@]8@W@Z@^<@_8@WkArial@\@`<@a8@W@^@b<@c8@WkArial@`@d Page Setup lapon a Print single page width opciót bekapcsolva csak az első oszlop nyomtatódik ki. A Math> Automatic Calculation kikapcsolásával sok félbehagyott képlet miatti hibaüzenetet megspórolhatunk magunknak, ráadásul a MathCAD is stabilabbá válik. Ekkor az F9 gomb megynomásával kérhetjük a kiértékelést, ami az elejétől a képernyőn látható részig számol, a Math> Calculate Worksheet pedig egy menetben végigszámolja a dokumentumot. Ez utóbbit nyomtatás előtt célszerű használni. Hosszú számítást az Esc gombbal lehet megszakítani. A fájl mentésekor a MathCAD nem menti el az eredményeket, azokat minden megnyitás után frissen számolja. Ezért pl. egy hosszabb számítás után létrejött grafikont is minden megnyitás után újraszámol. Egy ilyen grafikont vágólapos másolással lehet "beégetni": beillesztéskor használja az Irányított beillesztést (Edit> Paste Special), és Képként (Picture) illessze be. Persze ugyanígy más programokba is át lehet vinni. A képernyőn látható elemek néha összezavarodnak, ekkor a Ctrl-R (redraw) újrarajzolja a képernyőt, ami sok esetben segít.7Ü9ÁÁÜ@Ö<;@×:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙@Ř<Í@Ů:@W˙˙˙˙@Ö@Ú<š@Ű:@W@Ř@Ü<@Ý:@W˙˙˙˙@Ú@Ü@Ü1@Ţ<@ß EmbedData2EmbedObj3@ŕ EmbedObjPtr4/Ü@á<Ü@â0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ @ă*@UcŸspaě——-?Kérdés: Lehet egy grafikonon belül több függvényt is ábrázolni?7?9?@ä@@dA=xA?@@´A=2A@@@΀A9AA@@dA@fAB@@Žp€A@AC@@ ÀABAD@@dACxAE@@´AC3AF@@΀A8AG@@dAFfAH@@Žp€AFAI@@ ÀAHAJ@@dAIxAK@@´AI4AL@@ŸÁ€A.AM@@ŸÁ@ALAN@@ŸÁ@AMAO@@vAN10AP@@•K‚ANAQ@@´AP10AR@@ŸÁ€AMAS@@@ARAT@@€ARAU@@¤ALxAV 2 )L)L&&&&&&&&& & & & & &&&AW@E@UŘ@ŕŘ7AX*@Uócě-@SKérdés: Lehetne ezeket úgy is ábrázolni, hogy ne kelljen őket egyesével felsorolni?7S9SAY ë8 §B<@@ pB=@@ Á€B@@Î@B=B?@@dB>xB@@@Žp€B>BA@@¤B@tBB@@ʀB=BC@@dBBrBD@@΀BBBE@@dBDcosBF@@Žp€BDBG@@¤BFtBH*@U@+ Ă; @8 Ş´ƒƒ-Ez lesz a nyerő forma.79BI<BJ:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙1BK</BL<BM0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ BN@B@UĐC V íP ¨BO@@ pBP@@ Á€BOBQ@@Î@BPBR@@dBQyBS@@Žp€BQBT@@¤BStBU@@ʀBPBV@@dBUrBW@@΀BUBX@@dBWsinBY@@Žp€BWBZ@@¤BYtB[*@UHc îă Hp ŻŹŚ€Ś€-BšA négyzetgyök választható a Calculator eszköztárról, vagy a \ leütésével. A függvények nevei begépelhetők, a leggyakoribbak a választhatók a Calculator eszköztárról, a többi pedig az Insert> Function ablakból. Egy változó nevének része lehet alsóindex is. Ehhez egyszerűen írjon egy pontot a változó nevébe, a pont utáni rész alsó indexbe kerül. A fenti esetben a függvény neve pl. y.1 és y.2 lesz, ahol az első pont utáni rész alsó indexben jelenik meg. A vessző az egyetlen felsőindex jellegű megengedett karakter változónévben. Elég cseles módon a ' (prime) gomb leütésével írható be (ez nem azonos az aposztróf gombbal és karakterrel), magyar kiosztású billentyűzeten AltGr-7, angolon Shift-1.7š9šB\<šB]:@W˙˙˙˙1B^</šB_<šB`0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ Ba*@U ó ôC ąÔÔPÔP-AżHa több, különböző sugarú kört szeretnénk ábrázolni, akkor a sugarat nem kell megadni előre, hanem fel kell venni paraméternek, és az előző feladathoz hasonlóan értékét ábrázoláskor kell megadni. A kör ábrázolásához még meg kell adni az intervallumot, most a t paraméter intervallumát, ami a teljes kör (itt t mint független változó geometriailag a középponti szöget jelenti). A szögfüggények radiánban várják a szöget, és osszuk a kört 50 részre:75żBb<Bc8BaBd<Be8BakArialBbBf<0Bg8BaBdBh<Bi8BakArialBfBj<ŠBk8BaBhBjBd9żBl<żBm:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙1Bn</żBo<żBp0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ Bq@B@U8I q I` ˛Br@@ pBs@@ Á€BrBt@@dBs\aBu@@€BsBv@@ Ă@BuBw@@tBv0Bx@@ű€BvBy@@Ę@BxBz@@tBy2B{@@¤By\pB|@@´Bx500B}@@ʀBuB~@@tB}2B@@¤B}\pB€*@UH{ çť Hˆ śŹŸ@Ÿ@-A‘Görög betűk írásához üsse le a megfelelő (kis vagy nagy) latin betűt, majd ctrl-g. A görög betűket a Greek eszköztárról is ki lehet választani (Math eszköztáron: ab, vagy View> Toolbars> Greek). Látható, hogy ugyan a függvénydefinícióban a t volt a független változó (az un. formális paraméter), de ettől még kiértékeléskor és ábrázoláshoz más változót is használhatunk (ez az un. aktuális paraméter).7ń˘‘B<˘B‚8B€Bƒ<B„8B€oSymbolBB…@@ű€C=C?@@dC>tC@@@´C>4CA@@΀C8CB@@dCAcosCC@@Žp€CACD@@¤CCtCE@B@U@2ťZsHÍCF@@ pCG@@ Á€CFCH@@Î@CGCI@@dCHy.s.linCJ@@Žp€CHCK@@¤CJtCL@@ʀCGCM@@Ę@CLCN@@dCMrCO@@ű€CMCP@@dCOtCQ@@ʀCOCR@@tCQ2CS@@¤CQ\pCT@@΀CLCU@@dCTsinCV@@Žp€CTCW@@¤CVtCX@B@UŘ2˜ZHÚCY@@ pCZ@@ Á€CYC[@@Î@CZC\@@dC[y.s.logC]@@Žp€C[C^@@¤C]tC_@@ʀCZC`@@Ę@C_Ca@@dC`rCb@@΀C`Cc@@dCblogCd@@Žp€CbCe@@‰Ç€CdCf@@Ę@CeCg@@tCf9Ch@@ű€CfCi@@dChtCj@@ʀChCk@@tCj2Cl@@¤Cj\pCm@@´Ce1Cn@@΀C_Co@@dCnsinCp@@Žp€CnCq@@¤CptCr@B@UŔ2WYöHÜCs@@ pCt@@ Á€CsCu@@Î@CtCv@@dCuy.s.sinCw@@Žp€CuCx@@¤CwtCy@@ʀCtCz@@Ę@CyC{@@dCzrC|@@΀CzC}@@dC|sinC~@@Žp€C|C@@ű€C~C€@@dCtC@@´C4C‚@@΀CyCƒ@@dC‚sinC„@@Žp€C‚C…@@¤C„tC†@B@UxgÇąxhÖC‡@@ pCˆ@@Á€C‡C‰@@ŸÁ@CˆCŠ@@ŸÁ@C‰C‹@@ŸÁ@CŠCŒ@@vC‹1C@@•K‚C‹CŽ@@´C1C@@ŸÁ€CŠC@@@CC‘@@€CC’@@ ÀC‰C“@@ Ă@C’C”@@ Ă@C“C•@@Î@C”C–@@dC•yC—@@Žp€C•C˜@@¤C—\aC™@@΀C”Cš@@dC™y.s.linC›@@Žp€C™Cœ@@¤C›\aC@@΀C“Cž@@dCy.s.logCŸ@@Žp€CC @@¤CŸ\aCĄ@@΀C’C˘@@dCĄy.s.sinCŁ@@Žp€CĄC¤@@¤CŁ\aCĽ@@ŸÁ€CˆCŚ@@ŸÁ@CĽC§@@ŸÁ@CŚC¨@@vC§1CŠ@@•K‚C§CŞ@@´CŠ1CŤ@@ŸÁ€CŚCŹ@@@CŤC­@@€CŤCŽ@@ ÀCĽCŻ@@ Ă@CŽC°@@ Ă@CŻCą@@Î@C°C˛@@dCąxCł@@Žp€CąC´@@¤Cł\aCľ@@΀C°Cś@@dCľx.s.linCˇ@@Žp€CľC¸@@¤Cˇ\aCš@@΀CŻCş@@dCšx.s.logCť@@Žp€CšCź@@¤Cť\aC˝@@΀CŽCž@@dC˝x.s.sinCż@@Žp€C˝CŔ@@¤Cż\aCÁ  )L)L&&Kör&Lineáris spirál&Logaritmikus spirál& Sinus spirál&&&&& & & & & &&&CÂ*@UHłôăHŔŘŹŹ0Ź0-@čHa több paraméteres függvényt ábrázolunk egy grafikonon, akkor természetesen az x koordinátát megadó kifejezés is különböző lesz az egyes függvényeknél, ezeket – hasonlóan az y koordinátához – vesszővel elválasztva kell felsorolni. 7č9čCĂ<čCÄ:@W1CĹ</čCĆ<čCÇ0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ CČ*@UżÇ졡-@DKérdés: többször is körbefordulhatnak a spirálok a megérkezés előtt?7D9DCÉ@@ʀDD@@@tD?2DA@@¤D?\pDB@@¤D>nDC@@΀D9DD@@dDCsinDE@@Žp€DCDF@@¤DEtDG@B@UĐ›ęŘóDH@@ pDI@@ Á€DHDJ@@Î@DIDK@@dDJy.s.logDL@@Žp€DJDM@@¤DLtDN@@ʀDIDO@@Ę@DNDP@@dDOrDQ@@΀DODR@@dDQlogDS@@Žp€DQDT@@‰Ç€DSDU@@Ę@DTDV@@tDU9DW@@ű€DUDX@@dDWtDY@@ʀDWDZ@@Ę@DYD[@@tDZ2D\@@¤DZ\pD]@@¤DYnD^@@´DT1D_@@΀DND`@@dD_sinDa@@Žp€D_Db@@¤DatDc@B@U¸ÂZéîŘôDd@@ pDe@@ Á€DdDf@@Î@DeDg@@dDfy.s.sinDh@@Žp€DfDi@@¤DhtDj@@ʀDeDk@@Ę@DjDl@@dDkrDm@@΀DkDn@@dDmsinDo@@Žp€DmDp@@ű€DoDq@@dDptDr@@ʀDpDs@@tDr4Dt@@¤DrnDu@@΀DjDv@@dDusinDw@@Žp€DuDx@@¤DwtDy@B@U8ń“KřDz@@ pD{@@ Á€DzD|@@dD{\a'D}@@€D{D~@@ Ă@D}D@@tD~0D€@@ű€D~D@@Ę@D€D‚@@tD2Dƒ@@¤D\pD„@@´D€50D…@@ʀD}D†@@Ę@D…D‡@@tD†2Dˆ@@¤D†\pD‰@@¤D…nDŠ@E@U @( :D‹@B@Ux'Áqx(úDŒ@@ pD@@Á€DŒDŽ@@ŸÁ@DD@@ŸÁ@DŽD@@ŸÁ@DD‘@@vD0.964D’@@•K‚DD“@@´D’0.964D”@@ŸÁ€DD•@@@D”D–@@€D”D—@@ ÀDŽD˜@@ Ă@D—D™@@ Ă@D˜Dš@@Î@D™D›@@dDšyDœ@@Žp€DšD@@¤Dœ\aDž@@΀D™DŸ@@dDžy.s.linD @@Žp€DžDĄ@@¤D \a'D˘@@΀D˜DŁ@@dD˘y.s.logD¤@@Žp€D˘DĽ@@¤D¤\a'DŚ@@΀D—D§@@dDŚy.s.sinD¨@@Žp€DŚDŠ@@¤D¨\a'DŞ@@ŸÁ€DDŤ@@ŸÁ@DŞDŹ@@ŸÁ@DŤD­@@vDŹ1DŽ@@•K‚DŹDŻ@@´DŽ1D°@@ŸÁ€DŤDą@@@D°D˛@@€D°Dł@@ ÀDŞD´@@ Ă@DłDľ@@ Ă@D´Dś@@Î@DľDˇ@@dDśxD¸@@Žp€DśDš@@¤D¸\aDş@@΀DľDť@@dDşx.s.linDź@@Žp€DşD˝@@¤Dź\a'Dž@@΀D´Dż@@dDžx.s.logDŔ@@Žp€DžDÁ@@¤DŔ\a'DÂ@@΀DłDĂ@@dDÂx.s.sinDÄ@@Žp€DÂDĹ@@¤DÄ\a'DĆ  )L)L&&Kör&Lineáris spirál&Logaritmikus spirál& Sinus spirál&&&&& & & & & &&&DÇ*@U{č‹ˆţäŘŘ-"Kérdés: foroghatnak is a spirálok?7"9"DČ<"DÉ:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ 1DĘ</"DË<"DĚ0˙˙˙˙@ Heading 3Arial˙˙˙ DÍ*@U›QŤ¨äAA- Megoldás 7 9 DÎ< DĎ:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ 1DĐ</ DŃ< DŇ0˙˙˙˙@ Heading 3Arial˙˙˙ DÓ*@U łä ŔÔÄ`Ä`-B0Igen, a MathCAD tud animációt készíteni akár egy grafikonról, akár egy tetszőleges számításról. Animáció készítéséhez a beépített FRAME nevű változót kell használni. Ennek alapértéke 0, de az animáció készítésekor egy megadható, egész számokból álló intervallumon lépked végig, és minden egyes értéknél végigszámolja a dokumentumot, majd generál egy képkockát. Ezek alapján be kell vezetnünk még egy paramétert: ez fogja megadni a spirál induló szögét, ami kezdetben 0, majd az utolsó képkockánál elér 2p-ig. Ez pl. 10 képkocka esetén a következőképpen néz ki:7ř÷0DÔ<÷DŐ8DÓDÖ<D×8DÓoSymbolDÔDŘ<8DŮ8DÓDÖDŘDÖ90DÚ<0DŰ:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙1DÜ</0DÝ<0DŢ0˙˙˙˙@NormalArial˙˙˙ Dß@B@U8"˜IJ8Dŕ@@ pDá@@ Á€DŕDâ@@dDát.0Dă@@ʀDáDä@@Ę@DăDĺ@@ű@DäDć@@dDĺFRAMEDç@@´Dĺ10Dč@@´Dä2Dé@@¤Dă\pDę@B@U¸+Ú>Ç8DDë@@ pDě@@ Á€DëDí@@dDěnDî@@´Dě1Dď*@U KÝ_ XFÔ˝˝-@uazaz FRAME = 0 esetén t0 = 0, FRAME = 10 esetén t0 = 2p, és közben lineárisan változik, így egyenletes lesz a forgás.77uDđ<Dń8DďDň<Dó8Dď@ ArialDđDô<Dő8DďDňDö<D÷8Dď@ ArialDôDř<Dů8DďDöDú<Dű8DďoSymbolDřDü<>Dý8DďDúDüDň9uDţ@B@U‚˝Š4˜E?@@ pE@@@ Á€E?EA@@Î@E@EB@@dEAx.s.sinEC@@Žp€EAED@@¤ECtEE@@ʀE@EF@@Ę@EEEG@@dEFrEH@@΀EFEI@@dEHsinEJ@@Žp€EHEK@@ű€EJEL@@dEKtEM@@ʀEKEN@@tEM4EO@@¤EMnEP@@΀EEEQ@@dEPcosER@@Žp€EPES@@‰Ç€ERET@@dEStEU@@¤ESt.0EV@B@U8ŞŘŇkŔ EW@@ pEX@@ Á€EWEY@@Î@EXEZ@@dEYy.s.linE[@@Žp€EYE\@@¤E[tE]@@ʀEXE^@@Ę@E]E_@@dE^rE`@@ű€E^Ea@@dE`tEb@@ʀE`Ec@@Ę@EbEd@@tEc2Ee@@¤Ec\pEf@@¤EbnEg@@΀E]Eh@@dEgsinEi@@Žp€EgEj@@‰Ç€EiEk@@dEjtEl@@¤Ejt.0Em@B@UčŞÍŇŔEn@@ pEo@@ Á€EnEp@@Î@EoEq@@dEpy.s.logEr@@Žp€EpEs@@¤ErtEt@@ʀEoEu@@Ę@EtEv@@dEurEw@@΀EuEx@@dEwlogEy@@Žp€EwEz@@‰Ç€EyE{@@Ę@EzE|@@tE{9E}@@ű€E{E~@@dE}tE@@ʀE}E€@@Ę@EE@@tE€2E‚@@¤E€\pEƒ@@¤EnE„@@´Ez1E…@@΀EtE†@@dE…sinE‡@@Žp€E…Eˆ@@‰Ç€E‡E‰@@dEˆtEŠ@@¤Eˆt.0E‹@B@UŞźŃ6ŔEŒ@@ pE@@ Á€EŒEŽ@@Î@EE@@dEŽy.s.sinE@@Žp€EŽE‘@@¤EtE’@@ʀEE“@@Ę@E’E”@@dE“rE•@@΀E“E–@@dE•sinE—@@Žp€E•E˜@@ű€E—E™@@dE˜tEš@@ʀE˜E›@@tEš4Eœ@@¤EšnE@@΀E’Ež@@dEsinEŸ@@Žp€EE @@‰Ç€EŸEĄ@@dE tE˘@@¤E t.0EŁ@B@U8ᘠKřCE¤@@ pEĽ@@ Á€E¤EŚ@@dEĽ\a'E§@@€EĽE¨@@ Ă@E§EŠ@@tE¨0EŞ@@ű€E¨EŤ@@Ę@EŞEŹ@@tEŤ2E­@@¤EŤ\pEŽ@@´EŞ500EŻ@@ʀE§E°@@Ę@EŻEą@@tE°2E˛@@¤E°\pEł@@¤EŻnE´@B@UŔ˙ÇŔHEľ@@ pEś@@Á€EľEˇ@@ŸÁ@EśE¸@@ŸÁ@EˇEš@@ŸÁ@E¸Eş@@vEš0.92Eť@@•K‚EšEź@@´Eť0.92E˝@@ŸÁ€E¸Ež@@@E˝Eż@@€E˝EŔ@@ ÀEˇEÁ@@ Ă@EŔEÂ@@ Ă@EÁEĂ@@Î@EÂEÄ@@dEĂyEĹ@@Žp€EĂEĆ@@¤EĹ\aEÇ@@΀EÂEČ@@dEÇy.s.linEÉ@@Žp€EÇEĘ@@¤EÉ\a'EË@@΀EÁEĚ@@dEËy.s.logEÍ@@Žp€EËEÎ@@¤EÍ\a'EĎ@@΀EŔEĐ@@dEĎy.s.sinEŃ@@Žp€EĎEŇ@@¤EŃ\a'EÓ@@ŸÁ€EśEÔ@@ŸÁ@EÓEŐ@@ŸÁ@EÔEÖ@@vEŐ1E×@@•K‚EŐEŘ@@´E×1EŮ@@ŸÁ€EÔEÚ@@@EŮEŰ@@€EŮEÜ@@ ÀEÓEÝ@@ Ă@EÜEŢ@@ Ă@EÝEß@@Î@EŢEŕ@@dEßxEá@@Žp€EßEâ@@¤Eá\aEă@@΀EŢEä@@dEăx.s.linEĺ@@Žp€EăEć@@¤Eĺ\a'Eç@@΀EÝEč@@dEçx.s.logEé@@Žp€EçEę@@¤Eé\a'Eë@@΀EÜEě@@dEëx.s.sinEí@@Žp€EëEî@@¤Eí\a'Eď  )L)L&&Kör&Lineáris spirál&Logaritmikus spirál& Sinus spirál&&&&& & & & & &&&Eđ@E@U8@@8;Eń*@U [ň  hÔŇ°Ň°-D8Amit most látunk, az FRAME = 0 esetén van. Animáció készítésének lépései az előkészítés után: Válassza a View> Animate menüpontot. Az Animate ablakban állítsa be a FRAME kezdő és végértékét (egész számok lehetnek). Az At mezőben adható meg a lejátszás sebessége: ha pl. FRAME 0-10-ig megy, akkor a 10 Frames/sec sebesség eredménye egy ~1 másodperces film lesz. Az Options gombbal a készülő avi fájl codec-jét lehet kiválasztani. Az Animate ablakot egy kicsit arrébb helyezve, egy kijelölő ablakkal meg kell mutatni a MathCAD dokumentum lefényképezendő részét. Fontos, hogy most nem régió(ka)t jelölünk ki: a MathCAD a kijelölt területről készít képernyőfotókat (az aktuális felbontásban), és ezeket fogja összefűzni animációvá. Az Animate gombra kattintva elkészül az animáció képkockánként, és végül egy külön ablakban megjelenik, lejátszható. A Save As gombbal avi fájlként elmenthető a kész animáció, ami később – a MathCAD-től függetlenül – bármilyen avi-t lejátszó alkalmazással (pl. Windows Media Player) megtekinthető, feltéve hogy ismeri a készítéshez választott codec-et.789×^8Eň<^Eó:@W˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙Eô