A képtömörítésről röviden
A képfile-ok tömörítésének két alapvető oka van: kevesebb helyet foglalnak a számítógép tárolóegységein, ugyanakkor a hálózat használatának gyors terjedése miatt a file-ok átvitelének ideje is egyre fontosabb: kisebb file-ok gyorsabban jutnak a hálózat egyik pontjáról a másikra. A tömörítés csak a külső tárolás és az adatszállítás idejére vonatkozik. A számítógép videomemóriájában egyazon képnek a tömörített és tömörítetlen változata egyaránt ugyanannyi helyet foglal el, azaz a képernyőn a kép fizikai mérete azonos lesz.
A képtömörítés lényege, hogy a kép egyes elemeire, képpontjaira (pixeljeire) vonatkozó színinformációkat nem egyenként, hanem a képpontok csoportjára vonatkozóan tárolunk el. A képtömörítés programozástechnikai részleteivel nem foglalkozunk ugyan, de a későbbi, építészmérnökként végzendő grafikai munkánkhoz azonban mindenképpen jó tudni, hogy egy-egy általunk alkalmazott képtömörítés adatvesztéssel, vagy adatvesztés nélkül valósul-e meg.
Az információvesztés nélkül járó képtömörítés azt jelenti, hogy egyazon kép tömörítetlen és tömörített változatai ugyanazon adatokkal töltik fel a videomemóriát, azaz a képernyőn megjelenő fizikai kép azonos lesz. Ennek egyik legelterjedtebb file-formátuma a GIF (Graphics Interchange Format). Ezt a 80-as években fejlesztették ki, szabadalmi védelem alatt áll. Az Interneten található képek többségét ebben a formában közlik. A formátum alkalmas arra is, hogy animált képet, azaz álló képek sorozatát tároljuk egy file-ban. A kép megnyitásakor a képsorozatot „lejátssza” a GIF formátumú file-okat megmutató program. Ugyancsak előnye ennek a tömörítési eljárásnak, hogy ún. interlace üzemmódban is működik. Ez azt jelenti, hogy egy nagy képfile-t, amit a hálózaton szeretnénk átküldeni úgy dolgozza fel a program, hogy először csak a kép minden harmadik pixelsorát küldi át. Így a felhasználó eldöntheti a „részlegesen” már látszódó képből, hogy az egész képet letölti-e mielőtt a teljes letöltési időt kivárná. További előnye ennek a formátumnak, hogy képes transzparens (átlátszó) színt is kezelni. Átlátszó szín alkalmazása esetén egy kép beillesztésekor a háttérkép lesz látható a transzparens színnel kitöltött képterületen.
Az egyik legnagyobb korlátja a GIF képformátumnak, hogy csak 256 színt tud kezelni. Nagyon jól használható a vonalas grafikára, de kevéssé a fényképre.
Napjainkban a GIF képformátumot kezdi felváltani a PNG (Portable Network Graphics) képformátum, amellyel elsősorban a GIF (szabadalmi védettsége miatti) korlátozott használatát szerették volna feloldani. Ezzel együtt új tulajdonságok, és hatékonyabb tömörítési algoritmus kerültek a képleíró eljárásba. Az egyik legfontosabb, hogy a true color (teljes színmélységű) képek tömörítésére is alkalmas, valamint a transzparens színek átlátszósági fokkal is jellemezhetők.
Az információvesztéssel járó képtömörítés azt jelenti, hogy egyazon kép tömörítetlen és tömörített változatai különböző adatokkal töltik fel a videomemóriát, azaz a képernyőn megjelenő fizikai kép különböző lesz. Ezt tekintjük információvesztésnek, mert egy képpont eredeti színtulajdonságai nem nyerhetők vissza teljes bizonyossággal. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb képtömörítési eljárás ebben a kategóriában a JPEG vagy JPG (Joint Photographic Expert's Group) formátum. A tömörítés hatékonyságának növelésére az eredeti képet néhány pixelében a tömörítő megváltoztatja. Ez nem zavaró általában fényképek esetében, de vonalas ábráknál alig elfogadható az így kapott eredmény. Fontos megjegyezni, hogy a tömörítés minősége változtatható: a JPG tömörítést végző programnak megadhatjuk, hogy milyen mértékben hasonlítson a tömörített formában tárolt kép az eredetire. A JPG formátumban nincs lehetőség animált képmegjenítésre, s ugyancsak hiányzik a transzparens szín beállításának lehetősége.